Backman, Fredrik: Életed üzlete

Az ember, akit Ovénak hívnak szerzőjének új könyve! "Azon az éjszakán, amikor ezt írtam, arra gondoltam, mi történik velünk, mikor családot alapítunk, és megszűnünk a legfontosabb személynek lenni a saját életünkben. Azon merengtem, mi lenne igazán önzetlen cselekedet. Mérlegeltem, kiért lennék kész meghalni, és kiért adnám oda az egész...

Az ember, akit Ovénak hívnak szerzőjének új könyve! "Azon az éjszakán, amikor ezt írtam, arra gondoltam, mi történik velünk, mikor családot alapítunk, és megszűnünk a legfontosabb személynek lenni a saját életünkben. Azon merengtem, mi lenne igazán önzetlen cselekedet. Mérlegeltem, kiért lennék kész meghalni, és kiért adnám oda az egész...

Ferrante, Elena: Aki megszökik, és aki marad

Nápolyi regények 3.

Elena és Lila, akiket az előző részekből (Briliáns barátnőm és Az új név története) már jól ismerünk, nővé érett, méghozzá nagyon korán. Lila tizenhat évesen férjhez ment, kisfia született, aztán elhagyta a férjét és a jólétet, és egy gyárban dolgozik, embertelen körülmények között. Elena elkerült a telepről, a Pisai Egyetemen tanult, írt egy regényt, melynek sikere kitárta előtte egy jómódú, művelt világ kapuit. Más-más módon, de mindketten megpróbálták ledönteni a falakat, hogy végre kitörhessenek a nyomorból, a tudatlanságból és a kilátástalanságból. A két lányt ezúttal a hetvenes évek Olaszországában látjuk viszont a tőlük megszokott fékezhetetlen lendülettel, korábban elképzelhetetlen remények, kétségek, feszültségek, kihívások között. Továbbra is összeköti őket az elszakíthatatlan, ambivalens, néha lappangó, majd heves kitörésekben vagy találkozásokban újra felszínre kerülő, váratlan nézőpontokat rejtő örök kötelék.

Nápolyi regények 3.

Elena és Lila, akiket az előző részekből (Briliáns barátnőm és Az új név története) már jól ismerünk, nővé érett, méghozzá nagyon korán. Lila tizenhat évesen férjhez ment, kisfia született, aztán elhagyta a férjét és a jólétet, és egy gyárban dolgozik, embertelen körülmények között. Elena elkerült a telepről, a Pisai Egyetemen tanult, írt egy regényt, melynek sikere kitárta előtte egy jómódú, művelt világ kapuit. Más-más módon, de mindketten megpróbálták ledönteni a falakat, hogy végre kitörhessenek a nyomorból, a tudatlanságból és a kilátástalanságból. A két lányt ezúttal a hetvenes évek Olaszországában látjuk viszont a tőlük megszokott fékezhetetlen lendülettel, korábban elképzelhetetlen remények, kétségek, feszültségek, kihívások között. Továbbra is összeköti őket az elszakíthatatlan, ambivalens, néha lappangó, majd heves kitörésekben vagy találkozásokban újra felszínre kerülő, váratlan nézőpontokat rejtő örök kötelék.

Finkel, Michael: Az Északi-tó fantomja

Egy önkéntes száműzetés krónikája

Sokan álmodozunk arról, hogy kiszabadulunk a modern, felgyorsult világ mókuskerekéből. Sokunkban él egy idilli kép a természetközeli létről és arról, hogy mindent hátrahagyva új életet kezdjünk valahol a világtól elzártan. Christopher Knight azon kivételek közé tartozik, akik valóban hátat fordítottak a civilizációnak. 1986-ban alig húszévesen autóval Maine-be hajtott, majd a járművet hátrahagyva eltűnt az erdő sűrűjében. Önkéntes száműzetésbe vonult, és több mint 25 éven keresztül nem találkozott és nem beszélt senkivel. Láthatatlanná vált. Minden évszakot a szabad ég alatt töltött, s még tüzet sem rakott. Miért döntött így? Hogyan volt képes életben maradni? Milyen kihívásokkal találta szemben magát? Mit tanult a tapasztaltakból? Michael Finkel könyve az Északi-tó fantomjának egyedülálló történetét meséli el. Vérbeli újságíróként Finkel meg akarta érteni Christopher Knightot és azt, miért ezt a sorsot választotta. Könyve így egyszerre izgalmas portré egy különös emberről, illetve elgondolkodtató számvetés a magányról, a közösségről és arról, hogy mi ad egyáltalán értelmet az életünknek.

Egy önkéntes száműzetés krónikája

Sokan álmodozunk arról, hogy kiszabadulunk a modern, felgyorsult világ mókuskerekéből. Sokunkban él egy idilli kép a természetközeli létről és arról, hogy mindent hátrahagyva új életet kezdjünk valahol a világtól elzártan. Christopher Knight azon kivételek közé tartozik, akik valóban hátat fordítottak a civilizációnak. 1986-ban alig húszévesen autóval Maine-be hajtott, majd a járművet hátrahagyva eltűnt az erdő sűrűjében. Önkéntes száműzetésbe vonult, és több mint 25 éven keresztül nem találkozott és nem beszélt senkivel. Láthatatlanná vált. Minden évszakot a szabad ég alatt töltött, s még tüzet sem rakott. Miért döntött így? Hogyan volt képes életben maradni? Milyen kihívásokkal találta szemben magát? Mit tanult a tapasztaltakból? Michael Finkel könyve az Északi-tó fantomjának egyedülálló történetét meséli el. Vérbeli újságíróként Finkel meg akarta érteni Christopher Knightot és azt, miért ezt a sorsot választotta. Könyve így egyszerre izgalmas portré egy különös emberről, illetve elgondolkodtató számvetés a magányról, a közösségről és arról, hogy mi ad egyáltalán értelmet az életünknek.

Groen, Hendrik: Amíg élünk

A 85 éves Hendrik Groen újabb titkos naplója

Az Alkonypír öregotthonban a szokott mederben csordogál az élet. Az immár 85 éves Hendrik Groen továbbra is orrol a folyamatosan zsörtölődő és nyögdécselő öregekre, akik a szőnyegbe tapossák a mézespuszedlit, és továbbra is átböngészi az újságokat, hogy kimazsolázza az érdekesebbnél érdekesebb cikkeket. Fő hitvallása is a régi: nyolcvanöt év ide vagy oda, amíg élünk, igenis kell, hogy tartogasson még számunkra valamit az élet. Egy napon azonban Hendrik whiskykedvelő barátja, Evert elmondja Hendriknek, hogy rákos, és az orvos szerint csak néhány hónapja van hátra. Hendrik úgy dönt, tesz róla, hogy azok a hónapok bizony felejthetetlenek legyenek. Mindebben pedig segítségére van az Öreg, De Még Nem Halott Klub minden tagja: a reumás Antoine és a szinte vak Ria; az agyvérzésen átesett Edward, akinek alig érteni a beszédét; az alvászavarral küszködő Geert, akinek sztómája van; Leone, aki remeg és inkontinens; valamint Graeme, aki a többiekhez képest egészen jó formában van. Ez az igazán szeretetreméltó társaság emlékeztet bennünket arra, hogy bár az időskor egyáltalán nem könnyű, sőt néha szívszorítóan nehéz, kellő humorérzékkel és eltökéltséggel mégis sokszor vicces.

A 85 éves Hendrik Groen újabb titkos naplója

Az Alkonypír öregotthonban a szokott mederben csordogál az élet. Az immár 85 éves Hendrik Groen továbbra is orrol a folyamatosan zsörtölődő és nyögdécselő öregekre, akik a szőnyegbe tapossák a mézespuszedlit, és továbbra is átböngészi az újságokat, hogy kimazsolázza az érdekesebbnél érdekesebb cikkeket. Fő hitvallása is a régi: nyolcvanöt év ide vagy oda, amíg élünk, igenis kell, hogy tartogasson még számunkra valamit az élet. Egy napon azonban Hendrik whiskykedvelő barátja, Evert elmondja Hendriknek, hogy rákos, és az orvos szerint csak néhány hónapja van hátra. Hendrik úgy dönt, tesz róla, hogy azok a hónapok bizony felejthetetlenek legyenek. Mindebben pedig segítségére van az Öreg, De Még Nem Halott Klub minden tagja: a reumás Antoine és a szinte vak Ria; az agyvérzésen átesett Edward, akinek alig érteni a beszédét; az alvászavarral küszködő Geert, akinek sztómája van; Leone, aki remeg és inkontinens; valamint Graeme, aki a többiekhez képest egészen jó formában van. Ez az igazán szeretetreméltó társaság emlékeztet bennünket arra, hogy bár az időskor egyáltalán nem könnyű, sőt néha szívszorítóan nehéz, kellő humorérzékkel és eltökéltséggel mégis sokszor vicces.

Mansell, Jill: Ezen múlik minden?

Egyrészről, bárcsak ne írta volna meg Essie azt az átkozottul kínos emailt. Micsoda pech, hogy a félvilág olvashatta, mert véletlenül félreütött a gépen, és mindenkinek szerteküldte. Pedig csak a legjobb barátnőjének szánta. Még most is együtt élhetne Paullal, talán már az esküvőjüket is tervezgetnék... Másrészről (főleg, ha nem ragadták volna el pillanatnyi, és valljuk be, teljesen őszinte női érzelmei), milyen szerencse, hogy mégis megírta a levelet. Akkor most nem kezdhetné újra az életét egy pici tetőtéri lakásban, és soha nem ismerte volna meg a csupaszív Conort. Vagy az őrülten vonzó Lucast... És ami egészen tuti, hogy nem következett volna be: Essie soha nem zúgott volna bele olyan pasiba, akibe szigorúan tilos beleszeretni bármilyen nőnek, akinek egy csepp esze van...

Egyrészről, bárcsak ne írta volna meg Essie azt az átkozottul kínos emailt. Micsoda pech, hogy a félvilág olvashatta, mert véletlenül félreütött a gépen, és mindenkinek szerteküldte. Pedig csak a legjobb barátnőjének szánta. Még most is együtt élhetne Paullal, talán már az esküvőjüket is tervezgetnék... Másrészről (főleg, ha nem ragadták volna el pillanatnyi, és valljuk be, teljesen őszinte női érzelmei), milyen szerencse, hogy mégis megírta a levelet. Akkor most nem kezdhetné újra az életét egy pici tetőtéri lakásban, és soha nem ismerte volna meg a csupaszív Conort. Vagy az őrülten vonzó Lucast... És ami egészen tuti, hogy nem következett volna be: Essie soha nem zúgott volna bele olyan pasiba, akibe szigorúan tilos beleszeretni bármilyen nőnek, akinek egy csepp esze van...

Martin, George R. R.: Éjvadászok

Történetek az Ezer világból

A SYFY sorozata alapjául szolgáló kisregény és további öt, magyarul korábban nem olvasható történet! Az Éjvadász nevű űrhajó különleges küldetést teljesít. A volkrin nevű idegen fajt keresi, ami a korai legendák és feljegyzések alapján az egyik legrégebbi értelmes faj a világűrben, azonban még senki nem találkozott velük. Most azonban a hajó kis felfedezőcsapata biztos nyomra akadt: egy volkrin hajó helyzetéről szereztek tudomást, és kitartóan tartanak felé, át a sötét örvényeken, az ürességen és a végtelen némaságon. Az útjuk hosszú és mindentől elszigetelt, ráadásul idővel furcsa dolgok és megmagyarázhatatlan halálesetek történnek. A legénység tagjai paranoiával átszőtt, kétségbeesett nyomozásba kezdenek, mielőtt felőrölné őket a totális őrület.

Történetek az Ezer világból

A SYFY sorozata alapjául szolgáló kisregény és további öt, magyarul korábban nem olvasható történet! Az Éjvadász nevű űrhajó különleges küldetést teljesít. A volkrin nevű idegen fajt keresi, ami a korai legendák és feljegyzések alapján az egyik legrégebbi értelmes faj a világűrben, azonban még senki nem találkozott velük. Most azonban a hajó kis felfedezőcsapata biztos nyomra akadt: egy volkrin hajó helyzetéről szereztek tudomást, és kitartóan tartanak felé, át a sötét örvényeken, az ürességen és a végtelen némaságon. Az útjuk hosszú és mindentől elszigetelt, ráadásul idővel furcsa dolgok és megmagyarázhatatlan halálesetek történnek. A legénység tagjai paranoiával átszőtt, kétségbeesett nyomozásba kezdenek, mielőtt felőrölné őket a totális őrület.

Scholten, Jaap: Spengler törvénye

Családregény

A szerző, akárcsak nagy sikerű előző könyvében, a Báró elvtársban, ismét Erdélybe kalauzol minket, de most nem a régi arisztokrácia nyomát keresi, hanem saját családjának múltját igyekszik feltárni ebben a vallomásos dokumentumregényben. Miközben feleségével és Géza nevű intézőjével próbálja a birtokot igazgatni, gyakran vissza kell térnie szülőföldjére, Hollandiába is, mivel komoly betegség fenyegeti legidősebb bátyját. A szerepek tisztázásához, a lelki béke megtalálásához elszánt nyomozásra van szüksége, és le kell ásnia egészen a gyermekkorig, ahol is előtűnnek nagyszülei, a holland "iparos arisztokrácia" tagjai és az elszegényedett, de vasakaratú édesanya alakja is.

Családregény

A szerző, akárcsak nagy sikerű előző könyvében, a Báró elvtársban, ismét Erdélybe kalauzol minket, de most nem a régi arisztokrácia nyomát keresi, hanem saját családjának múltját igyekszik feltárni ebben a vallomásos dokumentumregényben. Miközben feleségével és Géza nevű intézőjével próbálja a birtokot igazgatni, gyakran vissza kell térnie szülőföldjére, Hollandiába is, mivel komoly betegség fenyegeti legidősebb bátyját. A szerepek tisztázásához, a lelki béke megtalálásához elszánt nyomozásra van szüksége, és le kell ásnia egészen a gyermekkorig, ahol is előtűnnek nagyszülei, a holland "iparos arisztokrácia" tagjai és az elszegényedett, de vasakaratú édesanya alakja is.

Weir, Alison: Aragóniai Katalin

Az igazi királyné

Aragóniai Katalin, VIII. Henrik legendás első felesége. Spanyol hercegnő. Szerénynek, engedelmesnek és vallásosnak nevelték. Angol királynénak szánták. Hat hét távolságra a hazájától a szeszélyes tengeren,és minden más: a nyelv, az étel, az időjárás. Katalin számára egyikben sincs öröm. Tizenhat évesen egyedül találja magát, csupa idegen között. Hiányzik az édesanyja. Elveszett fivérét gyászolja. Még azokban sem bízhat, akiket megbíztak a védelmével. Aragóniai Katalin VIII. Henrik első királynéja. Ez az ő története.

Az igazi királyné

Aragóniai Katalin, VIII. Henrik legendás első felesége. Spanyol hercegnő. Szerénynek, engedelmesnek és vallásosnak nevelték. Angol királynénak szánták. Hat hét távolságra a hazájától a szeszélyes tengeren,és minden más: a nyelv, az étel, az időjárás. Katalin számára egyikben sincs öröm. Tizenhat évesen egyedül találja magát, csupa idegen között. Hiányzik az édesanyja. Elveszett fivérét gyászolja. Még azokban sem bízhat, akiket megbíztak a védelmével. Aragóniai Katalin VIII. Henrik első királynéja. Ez az ő története.

A színek és a színnevek világa

Azt, hogy milyen színes, azaz sokszínű a világ, mi sem tükrözi jobban, mint az a változatosság, amellyel a világ nyelvei a színeket leírják, kifejezik, megjelenítik. Vélhetnénk, hogy a világon az emberek a színeket azonos módon látják és azonos tagolással írják le. Azonban e kötet olvasása közben rájövünk arra, hogy ez közel sem így van, hogy a népek és népcsoportok nemcsak a színárnyalatok, hanem még az alapszín-elnevezések és -megnevezések tekintetében is másként képezik le a látottakat, abból mást emelnek ki, máshogyan tagolják a színskálákat, és végső soron más jelentéstartományú színnevekkel operálnak. E tanulmánykötet célja ennek a változatosságnak és gazdagságnak a bemutatása és érzékeltetése. Mielőtt azonban az egyes népek, nemzetek nyelvhasználatában kialakult színelnevezések rendszerét mutatnánk be tizenkét nyelv (angol, cseh, finn, francia, japán, kínai, koreai, német, olasz, orosz, román, szerb) színelnevezéseinek leírásán és a megfelelő magyar nyelvi kifejezésekkel történő egybevetésén keresztül, a kötet első részében néhány általánosabb tárgyú dolgozat vezeti be a témát. A nyitó tanulmány szerzője laikusok számára is érthető módon fogalmazta meg a színnek mint fizikai jelenségnek a lényegét, legfontosabb tulajdonságait. Ezt követi egy történettudományi ihletésű dolgozat: általános áttekintése annak a kérdésnek, hogy hol és mikor milyen szerepet játszottak a különböző színek a történelmi eseményekhez kapcsolódva. Egy művészeti témájú dolgozat fordításelméleti kérdéseket tárgyal, középpontba helyezve a szecesszió és a színek viszonyát. Az alapszínnevek univerzáliáiról szóló értekezésben a szerzőpáros – támaszkodva az igen gazdag magyar és nemzetközi szakirodalomra – körültekintő gondossággal mutatja be a színelnevezések bonyolult rendszerét a magyar nyelvben. A kontrasztív nyelvészet körébe sorolható, idegen nyelveket érintő dolgozatok, mint általában az ilyen természetű értekezések – azonkívül, hogy bemutatják az olvasónak a színelnevezések célnyelvi rendszerét –, azt vizsgálják, mennyiben hasonlítanak és milyen mértékben térnek el a célnyelvi színelnevezések a magyar színnevekhez viszonyítva. A kiadvány érdeklődésre tarthat számot a nyelvtanárok, az idegen nyelvet tanulók, a fordítók és a színekkel foglalkozó szakemberek körében. Néhány dolgozat érdekes lehet azok számára is, akik nem elsősorban az idegen nyelvekkel kívánnak foglalkozni, hanem kultúrtörténeti, művészeti témájú kérdésekről szeretnének olvasni.

Azt, hogy milyen színes, azaz sokszínű a világ, mi sem tükrözi jobban, mint az a változatosság, amellyel a világ nyelvei a színeket leírják, kifejezik, megjelenítik. Vélhetnénk, hogy a világon az emberek a színeket azonos módon látják és azonos tagolással írják le. Azonban e kötet olvasása közben rájövünk arra, hogy ez közel sem így van, hogy a népek és népcsoportok nemcsak a színárnyalatok, hanem még az alapszín-elnevezések és -megnevezések tekintetében is másként képezik le a látottakat, abból mást emelnek ki, máshogyan tagolják a színskálákat, és végső soron más jelentéstartományú színnevekkel operálnak. E tanulmánykötet célja ennek a változatosságnak és gazdagságnak a bemutatása és érzékeltetése. Mielőtt azonban az egyes népek, nemzetek nyelvhasználatában kialakult színelnevezések rendszerét mutatnánk be tizenkét nyelv (angol, cseh, finn, francia, japán, kínai, koreai, német, olasz, orosz, román, szerb) színelnevezéseinek leírásán és a megfelelő magyar nyelvi kifejezésekkel történő egybevetésén keresztül, a kötet első részében néhány általánosabb tárgyú dolgozat vezeti be a témát. A nyitó tanulmány szerzője laikusok számára is érthető módon fogalmazta meg a színnek mint fizikai jelenségnek a lényegét, legfontosabb tulajdonságait. Ezt követi egy történettudományi ihletésű dolgozat: általános áttekintése annak a kérdésnek, hogy hol és mikor milyen szerepet játszottak a különböző színek a történelmi eseményekhez kapcsolódva. Egy művészeti témájú dolgozat fordításelméleti kérdéseket tárgyal, középpontba helyezve a szecesszió és a színek viszonyát. Az alapszínnevek univerzáliáiról szóló értekezésben a szerzőpáros – támaszkodva az igen gazdag magyar és nemzetközi szakirodalomra – körültekintő gondossággal mutatja be a színelnevezések bonyolult rendszerét a magyar nyelvben. A kontrasztív nyelvészet körébe sorolható, idegen nyelveket érintő dolgozatok, mint általában az ilyen természetű értekezések – azonkívül, hogy bemutatják az olvasónak a színelnevezések célnyelvi rendszerét –, azt vizsgálják, mennyiben hasonlítanak és milyen mértékben térnek el a célnyelvi színelnevezések a magyar színnevekhez viszonyítva. A kiadvány érdeklődésre tarthat számot a nyelvtanárok, az idegen nyelvet tanulók, a fordítók és a színekkel foglalkozó szakemberek körében. Néhány dolgozat érdekes lehet azok számára is, akik nem elsősorban az idegen nyelvekkel kívánnak foglalkozni, hanem kultúrtörténeti, művészeti témájú kérdésekről szeretnének olvasni.

Varázslatos Csehország

A rendhagyó Csehország útikönyv elkészítésének célközönsége minden olyan utazó, aki elsőként látja meg e szép országot, de a sokadszorra odautazó is számtalan érdekességet és újdonságot talál kötetünkben.. A látványosra tervezett kiadvány segítségével az utazók sokrétűen, az eddigi útikönyvektől eltérően fedezhetik fel Csehország természeti és épített csodáit, gyógyfürdőit és számunkra oly vonzó gasztronómiáját, ételeit és italait. Útikalauzunk különlegessége a pontos és változatos leírások mellett a meglepően nagyszámú fényképes (kb. 400 db) és térképes (40 db) illusztrációk, melyek könnyen elérhetővé teszik a sokszor ismeretlen, eldugott, ám vonzó helyeket is. Az hat nagy fejezetbe rendezett általános leírások mellett röviden szót kerítünk a Škoda autógyártás történetének és jelenének megismerésére is. Mindezt korszerű és dinamikus tördeléssel, a jellemzően szép és szokatlanul látványos képek segítségével tesszük, igen praktikusan átlátható használatra készülve.

A rendhagyó Csehország útikönyv elkészítésének célközönsége minden olyan utazó, aki elsőként látja meg e szép országot, de a sokadszorra odautazó is számtalan érdekességet és újdonságot talál kötetünkben.. A látványosra tervezett kiadvány segítségével az utazók sokrétűen, az eddigi útikönyvektől eltérően fedezhetik fel Csehország természeti és épített csodáit, gyógyfürdőit és számunkra oly vonzó gasztronómiáját, ételeit és italait. Útikalauzunk különlegessége a pontos és változatos leírások mellett a meglepően nagyszámú fényképes (kb. 400 db) és térképes (40 db) illusztrációk, melyek könnyen elérhetővé teszik a sokszor ismeretlen, eldugott, ám vonzó helyeket is. Az hat nagy fejezetbe rendezett általános leírások mellett röviden szót kerítünk a Škoda autógyártás történetének és jelenének megismerésére is. Mindezt korszerű és dinamikus tördeléssel, a jellemzően szép és szokatlanul látványos képek segítségével tesszük, igen praktikusan átlátható használatra készülve.

Balogh Tamás: A Mátra és a Bükk kalandkönyve

Városi és falusi séták, csevice és karsztforrások, hegycsúcsok és szirtek, bringautak kezdőknek és haladóknak A könyv az élményeimet igyekszik visszaadni, ahogy egy korty forrásvíz, hegycsúcs, öreg épület, szobor, őszi falevél, tekergő gyík megállásra késztetett. Az érintett tudományok: geográfia, földtan, élővilág, história, építészet... némi ismeretével fölvértezve és gyakran utána olvasva járom az utamat. Vannak "kötelező" helyek, de inkább hiszek az ösztönösen megélt pillanatok élvezetében.

Városi és falusi séták, csevice és karsztforrások, hegycsúcsok és szirtek, bringautak kezdőknek és haladóknak A könyv az élményeimet igyekszik visszaadni, ahogy egy korty forrásvíz, hegycsúcs, öreg épület, szobor, őszi falevél, tekergő gyík megállásra késztetett. Az érintett tudományok: geográfia, földtan, élővilág, história, építészet... némi ismeretével fölvértezve és gyakran utána olvasva járom az utamat. Vannak "kötelező" helyek, de inkább hiszek az ösztönösen megélt pillanatok élvezetében.

Bartusz-Dobosi László: Lélekszakadtak

Téboly az irodalomban

Az alkotói lélek már-már extrémitásig fokozott érzékenysége és a művészi tehetség sokszor karöltve járnak egymással. S épp mert az ilyen emberek érzékenyebbek az átlagnál, a valóság bizonyos régióiban is többet és élesebben érzékelnek. Olykor azon túl is. E megtapasztalt lelkiállapotok szavakba öntése gyakran kulcsot adhat a kezünkbe olyan lelki tartományok megértéséhez, amelyeket ez idáig még nem volt képes feltérképezni az emberi elme. Az író formát ad fantáziaképeinek, ihletett "lázálmainak", extatikus képzelgéseinek, vagy éppen neurotikus félelmeinek. Tárgyiasítja betegségét vagy az abból fakadó látomásait, s ezáltal mások számára is hozzáférhetővé teszi. Az alkotás maga is egyfajta terápia, amellyel a tehetséges ember akár nagyban megkönnyítheti betegségének lefolyását. A versírás - de általában az írás - pszichikus értelemben olyan transzformációs folyamat, amelyben a saját én, a saját identitás egyre inkább közösségi formát ölt, általános emberi problémává válik, s ezzel a kivetítéssel az alkotó lényegében feloldja a személyiségében rejlő különállóságának fenyegető rémképét. Elhárít, kibont, sőt kiterjeszt. Jelen esszékötet azt próbálja bemutatni, hogy esetleges irodalmi érintettségük esetén a hitelesség szempontjából melyik leírt elmeállapot, milyen mértékig megbízható, s ezek melyik műben vagy éppen szerző lelkében vannak jelen. Ezeknek az észrevételeknek a figyelembevételével igyekszik csoportosítani a vizsgált szerzőket és alkotásaikat, hogy így próbálja kiszűrni azokat a hiteles műveket, amelyeknek nem a szenzációhajhászás vagy éppen a hátborzongatás a célja, hanem az elmebetegség valóságos problémáira való rámutatás.

Téboly az irodalomban

Az alkotói lélek már-már extrémitásig fokozott érzékenysége és a művészi tehetség sokszor karöltve járnak egymással. S épp mert az ilyen emberek érzékenyebbek az átlagnál, a valóság bizonyos régióiban is többet és élesebben érzékelnek. Olykor azon túl is. E megtapasztalt lelkiállapotok szavakba öntése gyakran kulcsot adhat a kezünkbe olyan lelki tartományok megértéséhez, amelyeket ez idáig még nem volt képes feltérképezni az emberi elme. Az író formát ad fantáziaképeinek, ihletett "lázálmainak", extatikus képzelgéseinek, vagy éppen neurotikus félelmeinek. Tárgyiasítja betegségét vagy az abból fakadó látomásait, s ezáltal mások számára is hozzáférhetővé teszi. Az alkotás maga is egyfajta terápia, amellyel a tehetséges ember akár nagyban megkönnyítheti betegségének lefolyását. A versírás - de általában az írás - pszichikus értelemben olyan transzformációs folyamat, amelyben a saját én, a saját identitás egyre inkább közösségi formát ölt, általános emberi problémává válik, s ezzel a kivetítéssel az alkotó lényegében feloldja a személyiségében rejlő különállóságának fenyegető rémképét. Elhárít, kibont, sőt kiterjeszt. Jelen esszékötet azt próbálja bemutatni, hogy esetleges irodalmi érintettségük esetén a hitelesség szempontjából melyik leírt elmeállapot, milyen mértékig megbízható, s ezek melyik műben vagy éppen szerző lelkében vannak jelen. Ezeknek az észrevételeknek a figyelembevételével igyekszik csoportosítani a vizsgált szerzőket és alkotásaikat, hogy így próbálja kiszűrni azokat a hiteles műveket, amelyeknek nem a szenzációhajhászás vagy éppen a hátborzongatás a célja, hanem az elmebetegség valóságos problémáira való rámutatás.

Cieger András: 1867 szimbolikus világa

Tanulmányok a kiegyezés koráról

A könyv témája egy látszólag jól ismert nagypolitikai esemény, az 1867-ben végbement rendszerváltás. Ezúttal azonban új megvilágításban tárul az olvasó szeme elé a magyar történelem ezen szelete. A személyes élmények, az indulatok és a remények, valamint a politikai fordulatot kísérő jelképek elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást az osztrák-magyar kiegyezés körüli évek történéseibe, ritkán vizsgált vagy egyenesen a szerző által feltárt dokumentumok segítségével. Híres, illetve mára már elfeledett művészi ábrázolások (festmények, zeneművek, szobrok, irodalmi alkotások) és állami felségjelvények sorsa kapcsán látunk bele a kiegyezéssel létrejött politikai rendszer ellentmondásokkal terhelt működésébe, és lehetünk részesei az akkoriban politizáló és alkotó értelmiség máig ható vitáinak. A szerző nemcsak az ismert politikusok és művészek közéleti magatartásával foglalkozik, de felvillantja magánéletük hol humoros, hol tragikus momentumait is. Időnként pedig ugyancsak szót kapnak a könyv lapjain a nagy emberek és fontos események hátterében meghúzódó hétköznapi szemtanúk. A szerző, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, mintegy másfél évtizedes kutatómunkája eredményeit foglalta össze legújabb könyvében.

Tanulmányok a kiegyezés koráról

A könyv témája egy látszólag jól ismert nagypolitikai esemény, az 1867-ben végbement rendszerváltás. Ezúttal azonban új megvilágításban tárul az olvasó szeme elé a magyar történelem ezen szelete. A személyes élmények, az indulatok és a remények, valamint a politikai fordulatot kísérő jelképek elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást az osztrák-magyar kiegyezés körüli évek történéseibe, ritkán vizsgált vagy egyenesen a szerző által feltárt dokumentumok segítségével. Híres, illetve mára már elfeledett művészi ábrázolások (festmények, zeneművek, szobrok, irodalmi alkotások) és állami felségjelvények sorsa kapcsán látunk bele a kiegyezéssel létrejött politikai rendszer ellentmondásokkal terhelt működésébe, és lehetünk részesei az akkoriban politizáló és alkotó értelmiség máig ható vitáinak. A szerző nemcsak az ismert politikusok és művészek közéleti magatartásával foglalkozik, de felvillantja magánéletük hol humoros, hol tragikus momentumait is. Időnként pedig ugyancsak szót kapnak a könyv lapjain a nagy emberek és fontos események hátterében meghúzódó hétköznapi szemtanúk. A szerző, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, mintegy másfél évtizedes kutatómunkája eredményeit foglalta össze legújabb könyvében.

Halbwachs, Maurice: Az emlékezet társadalmi keretei

Maurice Halbwachs (1877-1945) a modern szociológia klasszikusa. Henri Bergsonnál tanult filozófiát, Émile Durkheimnél szociológiát. Strasbourg-ban, majd a Sorbonne-on a szociológia, a Collége de France-on a pszichológia professzora. Ragyogó művek sorának szerzője. Épp a kollektív emlékezet e könyvben megalapozott elméletének folytatásán dolgozott, amikor Gestapo letartóztatta - megtorlásként, amiért fiai és barátai az ellenálláshoz csatlakoztak. 1945-ben a nácik buchenwaldi koncentrációs táborában halt meg. 1925-ben megjelent könyve egyszerre szociológiai kulcsmű és a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban nagy jelentőségű emlékezetkutatás kiindulópontja, e terület későbbi munkáinak mércéje. Megfigyelése és leírása szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely önazonosságukat és stabilizálásukat szolgálja.

Maurice Halbwachs (1877-1945) a modern szociológia klasszikusa. Henri Bergsonnál tanult filozófiát, Émile Durkheimnél szociológiát. Strasbourg-ban, majd a Sorbonne-on a szociológia, a Collége de France-on a pszichológia professzora. Ragyogó művek sorának szerzője. Épp a kollektív emlékezet e könyvben megalapozott elméletének folytatásán dolgozott, amikor Gestapo letartóztatta - megtorlásként, amiért fiai és barátai az ellenálláshoz csatlakoztak. 1945-ben a nácik buchenwaldi koncentrációs táborában halt meg. 1925-ben megjelent könyve egyszerre szociológiai kulcsmű és a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban nagy jelentőségű emlékezetkutatás kiindulópontja, e terület későbbi munkáinak mércéje. Megfigyelése és leírása szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely önazonosságukat és stabilizálásukat szolgálja.

Kovács Gábor: Két part között mindörökké?

"Magyarországot oly régen és annyi gondolkodó emlegette kompországként - láttatta oda-vissza lökődve, Kelet és Nyugat között. A magyar kultúra mitikussá stilizált ellentétpárjainak, a közösség gyötrelmeinek és ábrándjainak egész sora köthető a köztességhez. Világunk szerethető és gyűlölhető. Egy biztos: nem tudunk kilépni belőle. Meg kell ismernünk."

"Magyarországot oly régen és annyi gondolkodó emlegette kompországként - láttatta oda-vissza lökődve, Kelet és Nyugat között. A magyar kultúra mitikussá stilizált ellentétpárjainak, a közösség gyötrelmeinek és ábrándjainak egész sora köthető a köztességhez. Világunk szerethető és gyűlölhető. Egy biztos: nem tudunk kilépni belőle. Meg kell ismernünk."

Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban

A magyar főnemesi és nemesi famíliák, ha fel is tüntették az asszonyokat a családfán, a női leszármazást hivatalosan már nem követték. Botorság lenne azonban ennek alapján azt hinni, hogy a hölgyek ne lettek volna fontosak, hisz általuk generációk emelkedhettek fel vagy tűnhettek örökre el az emlékezet süllyesztőjében. Főrangú hölgyek sorsát követi nyomon a könyvünk, remélve, hogy a kastélyok női lakóinak portréja megérteti velünk, milyen különleges helyzetben voltak az elit hölgytagjai mielőtt teljes egyenrangúságukat ki nem vívták a társadalomban. Olyan híres dámákat veszünk sorra, akiknek élete meghatározta a kort, pályájuk jól dokumentálható, és különleges egyéniségük lámpásként világította be környezetüket. Sorsuk mintákat adott sógornőiknek és unokahúgaiknak, barátnőiknek és ismerőseiknek, sőt a közrendűeknek, a polgári vagy paraszti sorban élőknek is. Míg életük megrajzolja a magyar történelem fő vonalait, bepillantást enged a kastélyok mindennapjaiba, életvezetési szokásaikba is, amelyek olykor gyökeresen különböztek a modern kor emberétől. A vagyon megőrzésének követelményei, az etikett szabályai, az elit évszázados liturgiái számukra mindennaposak voltak, a mai olvasó azonban bizonyára megütközik a szokásaikon, szülők és gyermekeik magázódásán, azon, hogy férj és feleség külön lakrészben, hálószobában aludt, és a házasságokat az esetek döntő többségében nem a természetesen vonzalmak határozták meg. Könyvünk forrásai, a naplók az emlékiratok a levelezés, illetve a korabeli újságcikkek, lehetőséget adnak kötetünk szereplőinek, hogy „maguk is megszólaljanak” a róluk szóló fejezetekben.

A magyar főnemesi és nemesi famíliák, ha fel is tüntették az asszonyokat a családfán, a női leszármazást hivatalosan már nem követték. Botorság lenne azonban ennek alapján azt hinni, hogy a hölgyek ne lettek volna fontosak, hisz általuk generációk emelkedhettek fel vagy tűnhettek örökre el az emlékezet süllyesztőjében. Főrangú hölgyek sorsát követi nyomon a könyvünk, remélve, hogy a kastélyok női lakóinak portréja megérteti velünk, milyen különleges helyzetben voltak az elit hölgytagjai mielőtt teljes egyenrangúságukat ki nem vívták a társadalomban. Olyan híres dámákat veszünk sorra, akiknek élete meghatározta a kort, pályájuk jól dokumentálható, és különleges egyéniségük lámpásként világította be környezetüket. Sorsuk mintákat adott sógornőiknek és unokahúgaiknak, barátnőiknek és ismerőseiknek, sőt a közrendűeknek, a polgári vagy paraszti sorban élőknek is. Míg életük megrajzolja a magyar történelem fő vonalait, bepillantást enged a kastélyok mindennapjaiba, életvezetési szokásaikba is, amelyek olykor gyökeresen különböztek a modern kor emberétől. A vagyon megőrzésének követelményei, az etikett szabályai, az elit évszázados liturgiái számukra mindennaposak voltak, a mai olvasó azonban bizonyára megütközik a szokásaikon, szülők és gyermekeik magázódásán, azon, hogy férj és feleség külön lakrészben, hálószobában aludt, és a házasságokat az esetek döntő többségében nem a természetesen vonzalmak határozták meg. Könyvünk forrásai, a naplók az emlékiratok a levelezés, illetve a korabeli újságcikkek, lehetőséget adnak kötetünk szereplőinek, hogy „maguk is megszólaljanak” a róluk szóló fejezetekben.

Richards, Matt: Bohém rapszódia

Aki kívül hordta a szívét! - Szerelem és útkeresés a tomboló sikerben. Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben.

Aki kívül hordta a szívét! - Szerelem és útkeresés a tomboló sikerben. Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben.

Sebag Montefiore, Simon: A Romanovok

1613-1918 : a Romanov-dinasztia vérrel, szexszel és könnyekkel teli történetének lenyűgöző krónikája A Romanov család volt az újkor legsikeresebb dinasztiája, mely a föld egyhatoda felett uralkodott. Hogyan sikerült egy háború felperzselte tartományból egyetlen családnak megteremtenie a világ egyik legnagyobb birodalmát? És hogyan veszítettek el mindent? Húsz cár, illetve cárnő történetét ismerhetjük meg mélyrehatóan. Voltak köztük lángelmék és őrültek is, de mindannyiukat a szent autokrácia és a birodalmi ambíciók tették azzá, akik. Montefiore lebilincselő krónikája feltárja előttünk korlátlan hatalommal és kíméletlen birodalomépítéssel szőtt, titkos világukat. Ezen intrikákkal, családi viszályokkal, szexuális dekadenciával és féktelen különcségekkel teli világ szereplői kalandorok, kurtizánok, forradalmárok és költők - Rettegett Ivántól Tolsztojon és Viktória királynőn át Leninig. Ez a káprázatos irodalmi érzékkel megírt, legújabb levéltári kutatásokból merítő könyv egyszerre diadalok és tragédiák, szerelem és halál magával ragadó története, a hatalomról írott, univerzális tanulmány, valamint annak a birodalomnak a portréja, amely mind a mai napig meghatározza Oroszországot.

1613-1918 : a Romanov-dinasztia vérrel, szexszel és könnyekkel teli történetének lenyűgöző krónikája A Romanov család volt az újkor legsikeresebb dinasztiája, mely a föld egyhatoda felett uralkodott. Hogyan sikerült egy háború felperzselte tartományból egyetlen családnak megteremtenie a világ egyik legnagyobb birodalmát? És hogyan veszítettek el mindent? Húsz cár, illetve cárnő történetét ismerhetjük meg mélyrehatóan. Voltak köztük lángelmék és őrültek is, de mindannyiukat a szent autokrácia és a birodalmi ambíciók tették azzá, akik. Montefiore lebilincselő krónikája feltárja előttünk korlátlan hatalommal és kíméletlen birodalomépítéssel szőtt, titkos világukat. Ezen intrikákkal, családi viszályokkal, szexuális dekadenciával és féktelen különcségekkel teli világ szereplői kalandorok, kurtizánok, forradalmárok és költők - Rettegett Ivántól Tolsztojon és Viktória királynőn át Leninig. Ez a káprázatos irodalmi érzékkel megírt, legújabb levéltári kutatásokból merítő könyv egyszerre diadalok és tragédiák, szerelem és halál magával ragadó története, a hatalomról írott, univerzális tanulmány, valamint annak a birodalomnak a portréja, amely mind a mai napig meghatározza Oroszországot.